Az orvosi nyelven obezitás, vagy ismertebb néven elhízás korunk jóléti társadalmainak vel járó népbetegsége, mely a magyar lakosság több, mint felét érinti. Az ezzel foglalkozó orvos az obezitológus.
Az elhízás világszerte csaknem megháromszorozódott 1975 óta. 2016-ban több mint 1,9 milliárd 18 éves és idősebb felnőtt volt túlsúlyos. Ebből több mint 650 millió elhízott. A 18 éves és idősebb felnőttek 39% -a volt túlsúlyos 2016-ban, és 13% -a elhízott. A világ népességének nagy része olyan országokban él, ahol a túlsúly és az elhízás több embert öl meg, mint alulsúlyos. 38 millió 5 év alatti gyermek volt túlsúlyos vagy elhízott 2019-ben. 2016-ban több mint 340 millió 5-19 éves gyermek és serdülő volt túlsúlyos vagy elhízott. Az elhízás megelőzhető.
Mi az elhízás és a túlsúly
A túlsúly és az elhízás olyan rendellenes vagy túlzott zsírfelhalmozódásnak minősül, amely károsíthatja az egészséget. A testtömeg-index (BMI) egy egyszerű súly-magasság index, amelyet általában a felnőttek túlsúlyának és elhízásának osztályozására használnak. Meghatározása szerint az ember súlya kilogrammban elosztva a magassága négyzetével.
Felnőttek
Felnőttek számára a WHO a következőképpen határozza meg a túlsúlyt és az elhízást:
- a túlsúly a 25-nél nagyobb vagy azzal egyenlő BMI; és
- az elhízás a BMI, nagyobb vagy egyenlő 30-mal.
A BMI a túlsúly és az elhízás populációs szintű leghasznosabb mérőszáma, mivel mindkét nemnél és a felnőttek minden életkoránál azonos. Ugyanakkor durva útmutatónak kell tekinteni, mert előfordulhat, hogy nem felel meg a különböző egyedek azonos zsírosságának.
A gyermekek esetében a túlsúly és az elhízás meghatározásakor figyelembe kell venni az életkort.
5 év alatti gyermekek számára
- a túlsúly a magasság súlya meghaladja a 2 szórást, és meghaladja a WHO gyermeknövekedési normáinak mediánját; és
- az elhízás a magasság súlya meghaladja a 3 szórást, és meghaladja a WHO gyermeknövekedési normáinak mediánját.
A túlsúlyt és az elhízást az alábbiakban definiálják az 5–19 év közötti gyermekek esetében
- a túlsúly az életkor BMI-je nagyobb, mint 1 szórás a WHO növekedési referencia-mediánja felett; és
- az elhízás nagyobb, mint 2 szórás a WHO növekedési referencia-mediánja felett.
Tények a túlsúlyról és az elhízásról
2016-ban több mint 1,9 milliárd 18 éves és idősebb felnőtt volt túlsúlyos. Ebből több mint 650 millió felnőtt elhízott. 2016-ban a 18 éves és idősebb felnőttek 39% -a (a férfiak 39% -a és a nők 40% -a) volt túlsúlyos.
Összességében a világ felnőtt lakosságának körülbelül 13% -a (a férfiak 11% -a és a nők 15% -a) volt elhízott 2016-ban. Az elhízás világszerte elterjedtsége majdnem megháromszorozódott 1975 és 2016 között.
2019-ben becslések szerint 38,2 millió 5 év alatti gyermek volt túlsúlyos vagy elhízott. Az egykor magas jövedelmű országproblémának tekintett túlsúly és az elhízás egyre inkább növekszik az alacsony és közepes jövedelmű országokban, különösen a városi környezetben. Afrikában az 5 év alatti túlsúlyos gyermekek száma 2000 óta csaknem 24% -kal nőtt. Az 5 év alatti, 2019-ben túlsúlyos vagy elhízott gyermekek majdnem fele Ázsiában élt. 2016-ban több mint 340 millió 5-19 éves gyermek és serdülő volt túlsúlyos vagy elhízott.
A túlsúly és az elhízás prevalenciája az 5–19 éves gyermekek és serdülők körében drámai módon, az 1975-ös 4% -ról 2016-ra alig haladta meg a 18% -ot. A fiúk és a lányok körében hasonlóan emelkedett: 2016-ban a lányok 18% -a és 19 A fiúk% -a volt túlsúlyos.
Míg az 5-19 éves gyermekek és serdülők alig 1% -a volt elhízott 1975-ben, addig 2016-ban több mint 124 millió gyermek és serdülő (a lányok 6% -a és a fiúk 8% -a) elhízott.
A túlsúly és az elhízás világszerte több halálhoz kapcsolódik, mint az alulsúlyhoz. Világszerte több az elhízott, mint az alacsony testsúlyú ember – ez minden régióban előfordul, a szubszaharai Afrika és Ázsia kivételével.
Az elhízást és a túlsúly oka
Az elhízás és a túlsúly alapvető oka az energiahiány és az elfogyasztott kalóriák között rejlik, mivel energiatöblettel a fogyás nem tud megvalósulni. Globálisan a következők voltak:
- az energiatartalmú, magas zsír- és cukortartalmú ételek fokozott bevitele; és
- a fizikai inaktivitás növekedése a munka számos formájának egyre inkább mozgásszegény jellege, a közlekedési módok megváltoztatása és az egyre növekvő urbanizáció miatt.
Az étrendi és fizikai aktivitási szokások változása gyakran a fejlődéssel járó környezeti és társadalmi változásoknak és a támogató politikák hiányának következménye az olyan ágazatokban, mint az egészségügy, a mezőgazdaság, a közlekedés, a várostervezés, a környezetvédelem, az élelmiszer-feldolgozás, az elosztás, a marketing és az oktatás.
Milyen egészségügyi következményei vannak a túlsúlynak és az elhízásnak?
- szív- és érrendszeri betegségek (főként szívbetegségek és stroke), amelyek 2012-ben a halálozás legfőbb okai voltak
- cukorbetegség
- izom-csontrendszeri rendellenességek (különösen az osteoarthritis – az ízületek degeneratív betegségének nagymértékben fogyatékossága)
- néhány rák (beleértve az endometrium, az emlő, a petefészek, a prosztata, a máj, az epehólyag, a vese és a vastagbél)
A gyermekkori elhízás az elhízás, az idő előtti halál és a fogyatékosság nagyobb esélyével jár együtt felnőttkorban. De a megnövekedett jövőbeni kockázatok mellett az elhízott gyermekek légzési nehézségeket, megnövekedett törési kockázatokat, magas vérnyomást, a szív- és érrendszeri betegségek korai markereit, inzulinrezisztenciát és pszichológiai hatásokat tapasztalnak. Ekkor kerül előtérbe a gyors fogyás, ami segíthet.
Az alultápláltság kettős terhével kell szembenézni
Számos alacsony és közepes jövedelmű országban az alultápláltság „kettős terhe” áll. Noha ezek az országok továbbra is foglalkoznak a fertőző betegségek és az alultápláltság problémáival, a nem fertőző betegségek kockázati tényezőinek, például az elhízásnak és a túlsúlynak a gyors növekedése tapasztalható, különösen a városi környezetben.
Nem ritka, hogy az alultápláltság és az elhízás ugyanazon országon, ugyanazon közösségen és háztartáson belül létezik. Az alacsony és közepes jövedelmű országok gyermekei jobban ki vannak téve a nem megfelelő szülés előtti, csecsemő és kisgyermek táplálkozásának. Ugyanakkor ezek a gyerekek magas zsírtartalmú, magas cukortartalmú, magas sótartalmú, energiasűrű és mikrotápanyag-szegény ételeknek vannak kitéve, amelyek költsége általában alacsonyabb, de tápanyagminőségük is alacsonyabb. Ezek a táplálkozási szokások az alacsonyabb fizikai aktivitással együtt a gyermekkori elhízás hirtelen növekedését eredményezik, míg az alultápláltsági problémák megoldatlanok. Amennyiben tippek szükségesek a fogyáshoz, itt megtalája őket.
Hogyan lehet csökkenteni a túlsúlyt és az elhízást?
A túlsúly és az elhízás, valamint az ezekhez kapcsolódó nem fertőző betegségek nagyrészt megelőzhetők. A támogató környezet és közösségek alapvető fontosságúak az emberek döntéseinek alakításában, azáltal, hogy az egészségesebb ételek és a rendszeres testmozgás választását teszik a legkönnyebb választássá (a leginkább elérhető, elérhető és megfizethető választás), és ezzel megakadályozzák a túlsúlyt és az elhízást. Sokan azt gondolják, hogy a helyi zsírégestés működik, de sajnos ez nem lehetséges. Mire rájönnek alábbhagy a lendület.
Egyéni szinten az emberek
- korlátozza az összes zsír és cukor energiabevitelét;
- növelje a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonák és a diófélék fogyasztását; és
- végezzen rendszeres testmozgást (gyermekek számára napi 60 perc, felnőttek számára a héten 150 perc).
Az egyéni felelősség csak akkor érheti el teljes hatását, ha az emberek egészséges életmódhoz jutnak. Ezért társadalmi szinten fontos támogatni az egyéneket a fenti ajánlások betartásában, bizonyítékokon alapuló és népességalapú politikák tartós végrehajtása révén, amelyek mindenki számára elérhetővé, megfizethetővé és könnyen elérhetővé teszik a rendszeres testmozgást és az egészségesebb étrendet, különösen a legszegényebbek számára. egyének. Ilyen politikára példa a cukorral édesített italokra kivetett adó.
Az élelmiszeripar jelentős szerepet játszhat az egészséges táplálkozás népszerűsítésében
- a feldolgozott élelmiszerek zsír-, cukor- és sótartalmának csökkentése;
- annak biztosítása, hogy az egészséges és tápláló választások minden fogyasztó számára elérhetőek és megfizethetőek legyenek;
- a magas cukor-, só- és zsírtartalmú ételek forgalmazásának korlátozása, különösen a gyermekeknek és serdülőknek szánt ételek; és
- az egészséges étkezési lehetőségek rendelkezésre állásának biztosítása és a rendszeres testmozgás támogatása a munkahelyen.
WHO válasza
Az Egészségügyi Világgyûlés által 2004-ben elfogadott és a nem fertõzõ betegségekrõl (NCD) szóló 2011-es politikai nyilatkozatban elismert WHO diétára, fizikai aktivitásra és egészségre vonatkozó globális stratégiája leírja az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás támogatásához szükséges intézkedéseket. A stratégia felhívja az összes érdekelt felet, hogy tegyenek lépéseket globális, regionális és helyi szinten az étrend és a fizikai aktivitás népességi szintjének javítása érdekében.
A fenntartható fejlődés 2030-ig tartó menetrendje a nem-betegségeket a fenntartható fejlődés fő kihívásaként ismeri el. A menetrend részeként az állam- és kormányfők elkötelezték magukat ambiciózus nemzeti válaszok kidolgozására 2030-ig, hogy megelőzés és kezelés révén egyharmadával csökkentsék az NCD-k korai halálozását.
A Globális cselekvési terv a fizikai aktivitásról 2018–2030: Aktívabb emberek az egészségesebb világért hatékony és megvalósítható politikai intézkedéseket biztosít a fizikai aktivitás globális növelésére. A WHO közzétette az ACTIVE technikai csomagját, amely segíti az országokat válaszaik megtervezésében és megvalósításában. Az WHO új irányelvei ötéves kor alatti gyermekek fizikai aktivitására, az ülő viselkedésre és az alvásra vonatkoznak.
Az Egészségügyi Világgyűlés üdvözölte a gyermekkori elhízás megszüntetéséről szóló bizottsági jelentést (2016), valamint annak 6 ajánlását, hogy foglalkozzon az obezogén környezettel és az élet kritikus szakaszaival a gyermekkori elhízás kezelésére. Az Egészségügyi Világközgyűlés 2017-ben üdvözölte a végrehajtási tervet, amely útmutatást ad az országok számára a Bizottság ajánlásainak végrehajtása érdekében.
